Node.js app egy fájlba csomagolása

Motiváció és célkitűzés

Az utóbbi hetekben elővettem a Díjnet Bot projektemet, és elkezdtem tuningolási ötleteket összeírni, illetve megvalósítani. Az egyik ilyen ötlet a program egyetlen fájlba csomagolása volt. Végiggondoltam ugyanis, hogy a célközönségem nem csak a fejlesztők, hanem mindenki, és egy mezei felhasználó nem biztos, hogy tudja mi az a parancssor, meg nem feltétlenül kényelmes Node.js-t meg dependency-ket telepítgetni, mielőtt használni tudná a programomat.

A fentiek alapján 2 célt fogalmaztam meg: a program legyen használható

  1. Node.js telepítés és npm i -g futtatása nélkül,
  2. illetve parancssorba/terminálba pötyögés nélkül.

Előkészületek

A fentiekből következik, hogy a program konfigurálhatóságát is úgy kellett kialakítani, hogy ahhoz se kelljen parancssor. Szerencsére a konfigfájl olvasása, illetve a környezeti változók kezelése a program legelső változatától kezdve adott volt.

Azonban ha elképzeljük, hogy duplaklikkre indul a program, és Díjnet bejelentkezési adatok hiányában kiprinteli a help-et, majd kilép, az nem valami felhasználóbarát működés. Ennek orvoslására a v2.0.0-ban bevezettem azt, hogy ha a szükséges adatokat nem kapja meg, akkor a program prompttal kéri be azokat a terminálban.

Ennek szebb/elegánsabb formája lenne egy korrekt GUI, de az egy külön történet. 🙂

Bináris generálása

Szétnéztem, hogyan tudnám a fenti célokat elérni, és az első út, ami elém került, az a bináris fájl generálása. Van is két tool, ami ezt kínálja: a pkg és a nexe. Mindkettő azt csinálja, hogy egyetlen futtatható fájlba csomagolja össze

  • a Node.js runtime-ot
  • a programomat
  • és a programom dependency-jeit.

Különféle platformokat és különféle Node.js verziókat lehet választani, és a folyamat végén minden megadott platform+Node kombinációra 1-1 futtatható fájlt köp ki, amik egyenként kb. 20-40 MB-ot nyomnak.

A kapott fájl ugyanúgy futtatható parancssorból, mint az eredeti program, emellett duplaklikkel is indítható, ekkor nyit magának egy Node konzolablakot (mint amikor a Node-hoz társítjuk a .js fájlunkat).

Mindez perfektül hangzik, mert mindkét célomat elérném pár karakter leütésével, viszont a kiköpott .exe fájlokat a BitDefender kivétel nélkül kártékonynak érzékelte. 🚨 Nem Díjnet Bot-specifikus a probléma, és a kiválasztott Node runtime verziótól sem függ. Érdekesség, hogy a BitDefender a fájl futtatása közben vagy után jelzett, ha pedig explicite kértem, hogy szkennelje az .exe fájlt, akkor azt mondta, hogy minden oké. 🤯

Tettem egy próbát Electron.js-el is, ami noha jóval nagyobb output méretet generál, a fenti célok elérésén felül egyszerűen tudnék vele GUI-t is csinálni az appnak. A BitDefender itt is lecsapott.

Ez nyilván fals-pozitív jelzés, és talán lehetne is jelenteni a BitDefender-nek, de akkor vajon minden verziót be kéne küldenem nekik? Illetve akkor ezt végig kéne csinálnom a többi antivírus szoftverrel is? Nem életszerű. A VirusTotal szerint mondjuk csak a BitDefender problémázik:

VirusTotal Detection

Tippre az a baja, hogy a pkg úgy generálja a kimenetet, hogy egy meglévő .exe fájlba (node.exe) injektálja a programomat (valahol érthető, hogy ez gyanús, de na):

VirusTotal Details

Több helyen olvastam, hogy a program aláírása megoldhatja a gondot. A tanúsítványok, amiket eddig találtam, több száz dolcsiba kerülnek, ami csak a Díjnet Bot miatt nem éri meg. A témába nem ástam bele magam mélyebben, talán később megteszem. 🤨 Itt ezt a szálat feladtam, és egy B-tervet valósítottam meg.

B-terv

Találtam egy köztes megoldást, amivel a Node.js telepítést ugyan nem tudom megspórolni a júzernek, de az NPM-ezést igen, illetve a parancssor használata is kikerülhető.

A Browserify jutott eszembe, ami ugye egyetlen bundle fájlt tud generálni egy kiinduló .js fájlból, végigkövetve annak require hívásait. A --node kapcsolóval tud Node.js-kompatibilis kimenetet is generálni:

$ browserify index.js --node -o dijnet-bot.js

Az így kapott .js fájl pontosan úgy működik, mint az index.js, viszont nem kell mellé semmi más: sem package.json, sem node_modules mappa. Ha a felhasználó társítja a .js fájlokat a Node runtime-al, akkor duplaklikkel is indítható, vagyis a 2. célt elértük.

A kimeneti fájl mérete 1.3 MB, ami a 12 MB-os node_modules mappával szemben hatalmas előrelépés. Azonban én itt nem álltam meg - hamár csomagolunk, csomagoljunk rendesen! 🤓

A .js fájlok tömörítési eljárása a minification, melyre a standard tool az Uglify JS. Ez viszont elsírja magát egy const keyword-től is, vagyis kell még egy Babel fázis elé, ami a JavaScript egy régebbi verziójára fordítja a programom. Utóbbihoz kevéssé értek még és fölösleges bonyolításnak is tartom, szóval más utat kerestem.

Több más eszköz kipróbálása után rátaláltam a Terser-re, ami modern JS kódot is tud kezelni. A Browserify után bekötve a végső fájlméret 707 KB lett.

const fs = require('fs');
const browserify = require('browserify');
const terser = require('terser');

browserify('./index.js', {
		/* --node */
		bare: true,
		browserField: false
	})
	.bundle((error, buffer) => {
		if (error) throw error;
		const bundle = buffer.toString(); // 1.3 MB
		const minified = terser.minify(bundle).code // 0.7 MB
		fs.writeFileSync('./dijnet-bot.js', minified);
	});

A v2.1.0 verziótól kezdve a Díjnet Bot-hoz generálok egy ilyen bundle-t is.

A BitDefender-es fonalat lehet, hogy felveszem még, hátha sikerül valahogy megoldani vagy többet megtudni a problémáról. Emellett a GUI témán is agyalok, hogyan tudom megoldani, Electron-nal vagy anélkül.

Zsolt vagyok, full-stack fejlesztő.
Crawlereket, webalkalmazásokat, statikus honlapokat és interaktív vizualizációkat készítek.
Copyright © 2019 Zsolt Jurányi | All rights reserved.